Nem mindennapi élmény egy gőzmozdony vontatású nosztalgia vonattal végig utazni Budapest- Déli pályaudvarról Siófokig. Belegondolni, hogy ebben az élményben volt része az embereknek 150 évvel ezelőtt, amikor megindult a közlekedés a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon.

A programsorozat április 1-én kezdődött Budapest- Déli pályaudvaron, ahol ünnepi beszédeken és kitüntetés átadásokon kívül nagy élményben lehetett része azoknak akik megtekintették a Vasúttörténeti park mukatársai által összeállított történelmi kiállítást. Az ilyen jelentős eseményeken un. "első bélyegzés" alkalmával a megvásárolt régi képes- és emléklapokat mindenki lebélyegezhette az ez alkalomra készített speciális bélyegzőkkel.

A másfélszázadik évfordulóra elkészült vándorkiállítás - a budapesti Déli pályaudvar után - május 6-tól új helyszínen, a székesfehérvári vastállomáson volt megtekinthető május 29-ig. Azt követően a nagykanizsai, majd június 22-től két hónapon keresztül a siófoki állomás ad otthont a kiállításnak. A nyár végéig a kanizsai vonal több pontján kerül sor ünnepi programra.

A „Megy a gőzös Kanizsára” elnevezésű egész napos rendezvényen több helyszínen - Székesfehérvár, Siófok, Balatonboglár, Fonyód és Nagykanizsa - is megállt az emlékmenet. Az állomásokra begördülő gőzöst, térzene kíséretében a városok polgármesterei (Siófokon Démuth Pál alpolgármester) fogadták. Majd ünnepélyes keretek között, Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója emléktáblát avatott fel.

Szarvas Ferenc felidézte: "Széchenyi István vasútépítési törekvéseinek köszönhető, hogy másfél évszázaddal ezelőtt elkészült a Budát és Kanizsát összekötő vasútvonal, amely egészen az adriai kikötőkig, Fiuméig (Rijeka) és Triesztig vezetett. A gazdasági fellendülés motorja volt akkoriban a vasút, ezen a vonalon juthattak el a magyar termékek a tengeri kikötőkbe. Sajnos a vasút pozíciója azóta megkopott, az évtizedek alatt elmaradt fejlesztések miatt ma már nem tud a MÁV olyan színvonalú szolgáltatást nyújtani, amilyenre az utasok joggal számítanának - ismerte el, de hozzátette, hogy ez talán megváltozhat."

A Déli Vasút története

A Budapest-Nagykanizsa fővonal egykor az Adria felé irányuló nemzetközi forgalom miatt volt lényeges, napjainkban pedig emellett a főváros, illetve az ország északi felének és a balatoni fürdőhelyeknek az összekötését szolgálja. A vonal 1861-es átadását számos, évtizedekig tartó vita és egyeztetés előzte meg.

A magyar politikusok az 1800-as évek második felében a vasúthálózat megtervezésével Ausztria agrárpiaci monopolhelyzetét akarták megtörni. Az Adria mentén Fiume felé haladó pálya létrehozásával magasabb áron tudták volna eladni agrárcikkeiket. Az 1848/49. évi konfrontáció Ausztriával, majd az önkényuralom azonban nem tette lehetővé a vaspálya megépítését. Az osztrákok saját kikötőjük, Trieszt felé engedélyezték a vasutat, hogy ezzel is saját kereskedőházaikat gyarapítsák.

A Pest-Buda és Fiume közötti közlekedés tervezésekor az országunkon belül is lényeges vita alakult ki, mely két híres reformkori személyiség, Kossuth Lajos és Széchenyi István eltérő nézetei következtében jött létre. Kossuth kivitelezhetetlenül drágának tartotta a több kilométer hosszú vasútvonal megépítését, ezért a vízi utat javasolta. Széchenyi és párthívei azonban a téli Dunán való hajózás nehézségeire hivatkozva megakadályozták Kossuth tervét, s a vasútvonalat támogatták.

Végül a Buda-Nagykanizsa- Trieszt irányú fővonal tervezését 1856-ban a „Ferenc József Keleti Vasúttársaság” szervezte meg, mely két évvel később egyesült a „Császár- Királyi Szabad Déli Állami és Lombard- Velenczei Középolaszországi Vasúttársaság” -gal. Így létrejött a Déli- Vasút néven ismert társaság.

A Balaton menti vonal tervezésére Carl von Etzel kapott megbízást. Számos vita miatt az építkezés csak 1860 nyarán kezdődhetett el. Nem tudtak ugyanis dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy a Balaton melyik partján vezessék a pályát. A vasúthoz jutás nagy előnyt jelentett, s a megyék kemény harcot folytattak a vonalakért. Somogy megye érvei meggyőzőek és határozottak voltak: sík területen könnyebb az építkezés, mint a hegyes zalai partokon , s a gabonaszállítása jövedelmezőbb, mint a változékony mennyiségű zalai borkereskedés.

Az 1850-es évek végén a szakértői gárda megállapodott a déli parti vonalvezetés mellett, azonban itt is akadtak nehézségek. Az árvízvédelmet biztosítani kellett, elsősorban a Balaton vízszintjének csökkentésével. A munkálatok gyors ütemben zajlottak, 1961 tavaszára elkészült a vonal, s az utasok április 1-jétől használatba is vehették. A magyar közlekedéspolitikusok mindeközben nem mondtak le a fiumei vasútról sem, mely több részletben 1873 őszére készült el.

A Balatonnál a magas vízállás miatt újabb vízszintszabályozás kellett, melynek fő mozzanata a siófoki Sió-zsilip megépítése volt. A Balaton-parti vonal megnyitásától csaknem egy évszázadon keresztül szaporodtak az állomások és a megállóhelyek.

A siófoki állomás

Az eredeti épületet 1863-ban, a Buda-Nagykanizsa vasútvonal átadása után két évvel, vehették használatba az utasok. A Déli vasút szabványterveinek megfelelő, földszintes típusépület épült fel a Balaton parttal szemben, nem messze a Sió-csatornától.

A mai épület már nem az eredeti, az 1900-as évek elején épülhetett. A régi állomást 1903-ban átépítették, új tetőszerkezetet és homlokzatot kapott. Az átépítés során a vágányok felöli részt is bővítették egy fedett résszel. Siófok csomóponti állomás, innen három irányba indulnak tovább vonatok, Budapest-Nagykanizsa iránya mellett Kaposvár felé.

Régebben fontos állomása volt a Budapestről Balatonfüredre utazóknak, akik vonattal érkeztek Siófokra, ahonnan áthajóztak Füredre. Az állomás előtt álló kocsisok szállították a nyaralókat, vagy a szívkórházba készülőket a hajóállomásra.

Siófok az ország olyan állomása, ahol a legtöbb, 9 sorompó található. Az állomás 3 km hosszú, egy D70 elnevezésű egy állítóközpontos irányító rendszerrel történik a vonatok irányítása. Régen rengeteg tehervonat közlekedett Siófoknál, ma már utasszállítóból van több, melyek száma hétvégenként növekszik meg a Budapest-Siófok vonalon.

Jelenlegi átalakítások a vasútnál

Szabadbattyántól Nagykanizsáig építik át jelenleg a vasutat. Szabadbattyán, Lepsény, Siófok, Balatonszentgyörgy és Nagykanizsa Központi Forgalmi Irányítású (KÖFI) állomásokká alakulnak, melyek központja Fonyód lesz. Siófokon emiatt technikai átalakítások zajlanak, a nyár folyamán kerül sor az új rendszer tesztelésére. A Digiton nevű korábbi gépi bemondó egységet, az új PIS (Passanger Information System) váltja majd fel. Jelenleg a két rendszert párhuzamosan használják.

A távbemondás mellett négy Balaton-parti állomáson, Balatonföldváron, Szárszón, Zamárdiban és Szemesen információs oszlopok is szolgálják az utasok érdekeit, a menetrendről tájékoztatnak. A síneknél is folynak munkálatok, a váltók alól kicserélik a régi, elhasználódott fákat.

Milei Barbi

SióPort