A balatoni fürdőzők, vizi sportot űzők védelmének szolgálatáért jött létre 76 évvel ezelőtt a szervezett viharjelzés. Története során sok átalakulást értek meg mérési, jelzési eszközei és rendszerei. A viharjelzés központja a siófoki obszervatóriumban található. Tornyának 3D modellje már a Google Earth-ben is szerepel. 

A viharjelzés története

Európa nagy tavainál, és a tengerpartoknál sokfelé van hasonló meteorológiai szakszolgálat, azonban Európa egyik legnagyobb felületű, gyorsan felmelegedő és fürdőzésre talán leginkább alkalmas édesvízi tavánál különösen nagy jelentősége van ennek a rendszernek. Hollandiában 1860, Angliában 1861, Franciaországban 1863 óta mûködik tengeri kikötõi viharjelzõ szolgálat, a Bódeni-tónál 1880 óta adnak ki viharjelzéseket, a Balatonnál pedig – miután 1931 kora õszén és 1933 nyarán többtucatnyi fürdõzõ, horgász és csónakázó vált a hirtelen jött szélviharok áldozatává Hille Alfréd erőfeszítéseinek köszönhetően 1934-ben szervezetté vált a viharjelzés a Balatonnál.

"A magyar tenger – a Balaton – a legtöbb kiránduló lelkében a szelídség és a megnyugvás emlékeképpen marad meg. Aki azonban az aránylag ritkább, olyan alkalomkor látja, amikor zúgó szelek szántanak rajta barázdákat, és tajtékzó hullámok feneketlennek látszó mélyből hányják fel habjukat a haragos ég felé, annak az a benyomása támad, hogy a föld vulkanikus méhe mozdult meg alatta, és a viharzó Balaton vad dühében mindennek ellenségévé vált, ami él. Ilyenkor nagy veszélybe kerül, aki nem tud idejében menekülni …” – írta 1932-ben az Aviatika című lapban Hille Alfréd magyar királyi repülőezredes, meteorológus, a balatoni viharjelzés első kezdeményezője. Hille ugyanebben az írásában arra figyelmeztet, hogy „a balatoni üdülés védelme államérdek, ezrek, százezrek érdeke”.

A múlt század elején, a kutatásokkal együtt fellendült a vízparti élet is, felvirágzott a magyar tenger partja, megkezdődött az üdülőhelyek kiépülése. Balatoni viharokról már 1896-ból is maradt ránk feljegyzés, akkor a Keszthelyi Hírlap látható víztölcsérről tudósított. 1931-ben pedig olyan erős, 90-100km/óra sebességű orkán pusztított, hogy egy vízi-repülégépet is felborított Siófokon. Bár meteorológiai mérések és megfigyelések már 1891-ben megindultak Siófokon, - melyeket Stánsky István kezdett el a siófoki zsilipnél - de egyre többen hiányolták a viharjelzést is. 1934-ben indult el egy "vízbőlmentő" szolgálat Siófokon, s innen számíthatjuk a balatoni viharjelzés történetét. Ekkor a Magyar Vöröskereszt vízből mentő szolgálata és a légiveszély-jelző szolgálat feladata volt a vihar-előrejelzés.

A balatoni viharjelző obszervatórium helyéül kezdetben a Bakony legmagasabb csúcsát, a Kőris-hegyet szemelték ki a szakemberek, ám végül is Siófokon, a Nemzeti Színház üdülőjének egyik toronyszobájában kezdte meg működését.

Hille Alfréd kezdeményezésének és kitartásának köszönhető, hogy hetvenhat éve 1934 július 8.-án hivatalosan is megkezdődött a viharjelzés. 15 riasztó-állomás, a tó körzetében felszerelt szirénák, kikötői móló végi jelzőkosarak és mentőcsónakok segítségével védték a fürdőzőket és a hajósokat. 1951-től az újjászervezett viharjelzés a Belügyminisztérium irányításával működött, viharágyúkkal és jelzőrakétákkal. 

Az 1970-es években intenzív kutatómunka kezdődött a riasztási módszerek fejlesztésére 1988-ban indult meg az ugrásszerű fejlődés, ekkor egy korszerű, 25 lámpás, automata fényjelző rendszert alakítottak ki. A tó körül kiépített jelzőrendszer, már a hangjelzések helyett a felvillanó fényjelzéseken alapult. Ezzel egy időben helyezték üzembe a tó körül az automata meteorológiai állomáshálózatot is, Mezősi Miklós irányításával. A Velencei-tó partján két fényjelző rendszert telepítettek.

A Siófoki Viharjelző Obszervatórium

1956 végén, Zách Alfréd szervezőmunkájának eredményeként megépült a Siófoki Viharjelző és Balaton-kutató Obszervatórium. Molnár Péter Ybl-díjas mérnök tervei alapján a 17 km hosszú siófoki partszakasz majdnem felezőpontján épült .

"Az építmény, amit terveznem kellett, elsősorban hajlék, ház, azonban a benne folyó tevékenység, az építménynek dinamikus tartalmat ad. A földönállás nyugalmát és az elemekkel való tevékeny szembenállást mint eszmét tartottam szükségesnek egyidőben megjeleníteni.” - írta akkor Molnár Péter. 

2006-ban, az obszervatórium építésének 50 éves évfordulója kapcsán vetődött fel sokadszor a felújítás gondolata, mely ezúttal csak a megfigyelő toronyra terjedt ki. Ripszám János Ybl-díjas építész oldotta meg a régóta fennálló problémákat. A megfigyelőtér kifelé dőlő üvegfala hőszigetelő üvegezést kapott, mert az addigi egyrétegű üvegnek köszönhetően télen a hideg, nyáron pedig a hőség jelentett gondot a dolgozóknak. A hamar piszkolódó ferde üvegfelületek tisztítására az építész az épülethez illeszkedő és körbefutó, függesztett kocsit tervezett. A külső tölgyfa burkolatot bükk lambériára cserélték. A tető fémlemezét is lecserélték és ezzel együtt kissé megemelték a könnyebb feljutás érdekében.

Az építmény tornyából nemcsak a tó keleti medencéjét lehet szemlélni, de Badacsonyig is elláthatunk. A SióPort.hu szerkesztői elkészítették a torony három dimenziós modelljét, mely a Google Föld programban tekinthető meg.

Az újhelyi strand közelében, a tíz méter magas Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumában több szakember figyeli a balatoni és a velencei-tavi üdülőkörzet úgynevezett közel- és távolkörzeti automatáit, valamint a műhold-, a radar- és a villámfelderítő hálózaton érkező számítógépes üzeneteket, s elemzik az adatokat. A mérések alapján adnak jelzést a tó mentén elhelyezett viharjelző berendezések. 

Az obszervatórium vezetője évtizedeken át Böjti Béla volt, akit Bartha Imre és Horváth Ákos követett. A siófoki egység feladata, hogy megbízható tájékoztatást adjon a két nagy tó térségének pillanatnyi időjárási állapotáról, több órára előre jelezzék a várható időjárást – különös tekintettel a szélviszonyokra –, továbbá, hogy a szélerősödés mértéke alapján figyelmeztessék a várható eseményekre a katasztrófavédelmet. 

A teljes értékű főállomás jól felszerelt műszerkerttel rendelkezik. A szokásos berendezéseken kívül - különböző hőmérők, légnedvességmérők, csapadékmérők - található még itt zúzmaramérő állvány is, vagy például a csapadékhullás idejére kinyíló, majd utána becsukódó edény, amiben a csapadékvizet össze lehet gyűjteni, illetve később a kémiai összetételét kielemezni.

Az elmúlt években a szélkategória-előrejelzések 95 százalék körüli beválással alakultak, a Balatonra kiadott első és másodfokú viharjelzések pontossága pedig 90 százalék körüli volt. A pontos viharjelzések a viharjelző obszervatóriumban működő fejlett számítógépes technológiának és a pontos elemzésnek köszönhetőek, így a siófoki obszervatórium késése vagy mulasztása miatt a Balatonnál és a Velencei-tónál nem történt haláleset. Jól szemlélteti a technológiát, hogy egy magyarországnyi területre szóló, 12 órás előrejelzés kiszámítása egy 16 processzoros számítógéppel körülbelül egy óra hosszáig tart. 

Viharjelzési fokozatok

A Balaton időjárása
A balatoni viharjelzés állapota

Balatoni viharok

A Balaton vízén egy nyári napon akár százezren is lehetnek, fürdőzők, csónakázók, vízi biciklisek, vitorlások, komolyan kitéve a tó szeszélyes időjárásának. 

Nem is kell pusztító viharokra gondolni, a felhőmentes forró napokon is komoly problémát tud okozni a déli szél, amely a déli part közelében sokszor csak gyenge szélnek tűnik, amely könnyen besodorja a gumimatracokat, vízi bicikliket. A parttól eltávolodva a szél egyre erősebb lesz, és nagyon gyakran előfordul, hogy mire a matracokon, vízi bicikliken tartózkodók észbe kapnak, már olyan nagy a szélnyomás, hogy nem tudnak kimenni a partra. Sokszor a vízi rendészet motorosai mentik ki a bajbajutottakat. Ha verőfényes meleg nyári napon érvényes viharjelzést látunk, érdemes erre gondolni. 

Látványosabb viharokat tudnak okozni a zivatarok. Alig 20 perc elegendő ahhoz, hogy a "semmiből" hatalmas felhőtornyok keletkezzenek. A zivatarok okozta szélviharok hirtelen csapnak le a vízre, szemmel is jól követhető szélsávokban. A helyi zivataroknál előfordulhat, hogy amíg az egyik helyen viharos erősségű a szél, 4-5 kilométerrel arrébb teljes a szélcsend. Az ilyen típusú viharok általában nem tartanak sokáig. 10-15 perc után jelentősen mérséklődik a szél. 

Más a helyzet a zivatar rendszereknél, vagy a nagyobb időjárás változásokat okozó hidegfrontoknál. Az Alpok felől a Dunántúlra bezúduló hideg levegő akár egy gigantikus dugattyú feltorlaszolja maga előtt a meleg levegőt, és széles zivatarláncok alakulnak ki. Tapasztaltabb balatoni vízjárók jól ismerik ennek előjeleit, az északnyugati ég alján elszürkülő eget, a vihar előtti forró, nyomott levegőt. 

A legváratlanabb és talán a leghevesebb viharok azonban délnyugatról törnek a Balatonra. Nagyon összetett meteorológiai folyamatok eredményeként jóval a hidegfront előtt, Szlovénia irányából fejlődnek a vonalba rendeződött hatalmas zivatarok, amelyek hevességüknél és gyors mozgásuknál fogva nagyon nehezen jelezhetők előre, és a hazai tornádók nagy részéért ők a felelősek. Amikor a felhőkből kirontó szél a sima vízre tör, nincs idő ahhoz, hogy a vízen hullámok alakuljanak ki, a szél felkapja a vizet és kialakul a felszín fölötti körülbelül 1 m magas vízfüggöny. Ebben a rétegben olyan nagy a levegő víztartalma, hogy a vízben úszó ember tüdeje feltelik vízzel, egy idő után meg is fulladhat, annak dacára, hogy az illető jó úszó, vagy akár mentőmellényt is visel. Gyakori az olyan eset, amikor egy időjárási frontot nem kísérnek felhők, látszólag semmi előjele nincs a hirtelen szélfordulásnak, a szélerősödésnek. Ilyenkor is csak egyetlen mód van arra, hogy időben felismerjük a veszélyt: figyelemmel kell kísérni a viharjelzést.

Kapcsolódó tartalmak:
Siófoki Viharjelző Obszervatórium, Siófok térkép
Siófoki Viharjelző Obszervatórium a balatoni fűrdőzőkért
Balatoni időjárás: szélsőségek mindig is voltak
Változtatás előtt a balatoni viharjelzés
Indul a viharjelzés a Balatonnál és a Velencei-tónál
 

Források:
SióPort, MNO, met.hu, epiteszforum.hu, zivatar.hu, Böjti Béla feljegyzései