Pusztító vihar a Balatonon – 1931-ben öt hidroplán semmisült meg a hatalmas égzengésben, rá három évre emberéleteket is követelt a hirtelen jött balatoni vihar.

Kifordult a Föld a sarkából – az időjárási szélsőségek kapcsán gyakorta érezzük ezt. A minap még a medárdi esőzésekkel, azaz az európai monszunnal küzdöttünk, most meg a hőséggel, ami miatt legszívesebben a bőrünkből is kibújnánk.

A tapasztalt meteorológus szerint azonban nincs ebben semmi rendkívüli. Böjti Béla, a siófoki meteorológiai obszervatórium egykori vezetője az 1800-as évekből való időjárási jelentéseket lapozza és állítja: szélsőségek mindig is voltak.

– Az UV-sugárzás kétségkívül ártalmas. Most azért is mérnek ilyen magas értékeket, mert tiszta a levegő – mondja Böjti Béla és hozzáteszi: 1958-ban, a nemzetközi geofizika évében sugárzás méréseket folytattunk Magyarországon. Akkor is mértünk szélső értékeket.

Böjti Béla csodálkozva figyeli a Kárpát-medence éghajlatára vonatkozó prognózisokat, amelyek a távoli jövőre, azaz 2070-re vagy 2100-as évekre vonatkoznak. A meteorológusnak a globális felmelegedés hangoztatásáról megvan a maga tézise. – Jelen pillanatban az időjárást 5 napon túl előrejelezni egyenértékű a kártyából történő jóslással – hangzik a sokatmondó vélemény azzal kiegészítve: az nem vitás, hogy sokféle emberi beavatkozás káros a természetre. – Élve marad az emberiség – szögezi le Böjti Béla az előrelátott katasztrófák kapcsán.

A siófoki meteorológia állomás egykori irányítója arról is beszél: a Balaton térsége mindig mediterrán jelleget mutatott. Noha az elmúlt hónap eseményeit figyelve úgy tűnik, mintha a szél a szokásosnál többet tépázta volna a tópartot, a szakértő ebben sem lát semmi szokatlant. Mint mondja, az idén éppen 75 éves balatoni viharjelzés kiépítésére is azért volt szükség, mert a magyar tengert mindig is háborgatták a hirtelen kitörő viharok. A Balaton éghajlatával foglalkozó 35 éve kiadott kötet mutat, ami arról értekezik, hogy a tónál jóval gyakrabban kell számítani viharos szélre, mint az ország egyébként szelesebb, észak-nyugati tájain.

Ezért is fontos, hogy a Balatonon működik viharjelzés, aminek létrehozásához már a múlt században is károk illetve katasztrófák sorának kellett bekövetkeznie. – 1931 szeptemberében heves vihar csapott le a Balatonra, ami tönkre tette a Trianoni békeszerződés okán titkosan működő vízi repülőiskola 5 hidroplánját. Hille Alfréd légiforgalmi aligazgató már ekkor megírta, hogy viharjelzés kell a Balatonra. 1934 júliusában két nagy vihar is tombolt emberáldozatokkal. Egy évvel később 15 riasztó állomással megindult a rendszeres balatoni vízből mentő szolgálat, ami a második világháború után 1951-ben indult újra – idézi fel a hőskort Böjti Béla.

Akkoriban a viharjelzés társadalmi összefogással működött. Ha kellett, a vízirendőrök segítségére siettek a hajósok is, a rakétát pedig gyakorta idős asszonyok lőtték fel, ha a feladattal megbízott férjuruk épp nem volt otthon.

Forrás: SNL