Szombat délután a magyarság története, eredete iránt érdeklődő városlakó kellőképpen bővíthette ismereteit Kozsdi Tamás magyarságkutató előadásán. A magyar király szerepét, szakrális feladatait mutatta be tudományos kutatásai egyik eredményeként. Számos történeti, mítikus és misztikus forrást rendezett egy olyan egyenessé, mely megmutatja a királyság és a nemzet múltját, jelenét és jövőjét.

Kozsdi Tamás kutatásainak nyolc évét foglalta össze a hallgatóságnak három órás előadásában a Hotel Residence-ben. Az aktuálpolitikától egyébként mentes témát egy, a Népszabadság hasábjain nemrég megjelent gondolat idézetével vezette be, mely szerint országunkban királyra és királyságra lenne szükség. A felvetés meglepő lehet, de nem újkeletű, hiszen az elmúlt évszázadot tekintve egyik rendszer sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A király mitológiai megfogalmazását, a szakralitást vagyis a szent és Istentől eredő király képét is bemutatta a hallgatóságnak. E szerint a királyt leginkább magas szellemi szintje teszi alkalmassá pozíciójára, mely azzal is jár, hogy isteni feladatokat lát el az emberek és a nemzet szolgálatának érdekében. Egy ilyen, apó-cseprő emberi és anyagi gondoktól mentes király  megismeréséhez a magyarság történetét is ismerni kell, és megtekinteni azokat a forrásokat is melyeket ma a tudomány hűtlenül kezel. A kutató megállapítása, hogy az igazi kincset érő forrásokat a 19. század első fele előtti időkből kell keresni.

De ki a magyar? A választ nem az igazolványon találjuk meg, hanem több nagyszerű elődünk szavaiban: a jellem, a sors és a szándék is meghatározója a magyarságnak. S honnan ered a magyarság? Források alapján vissza lehet vezetni Noé leszármazottai által alapított városokig, a mai Irak északi területeihez, de legfőképpen a későbbi kaukázusi magyar királysághoz. Innen kiindulva több magyar királyság is született és létezett is párhuzamosan. Így lehetséges, hogy őseink ősei már jártak a Kárpát medencében a honfoglalás előtt. Mindez akkor válik igazán izgalmassá, amikor a rokoni szálakat vizsgálva szóba kerülnek a hunok mellett az etiópok, az avarok és a mongolok is.

A legnagyszerűbb pedig az a közös sors, isteni feladat és minőség, mely ezeket a népeket összekapcsolja évezredeken át és mely a jövőben be is teljesül a király - vagy ha úgy tetszik, a világkirály - eljövetelével. Mindez elé gördített akadályt - többek között - IV. Béla döntése, mely felrúgta a mongolokkal kötött szerződést és a nyugat pártjára állt, mely nem segített neki. A nem tejesített kötelesség pedig elszakította népének ősi céljaitól és egy kiteljesedő mongol birodalom európai trónjától. A mongol átok sem maradhatott el, mely 24 emberöltőre taszította viszontagságok közé nemzetét. Kozsdi Tamás számítási szerint az átok napjainkban véget ér és közeleg a magyarság felemelkedése is.

Az előadás végén még a Szent Korona viszontagságos utazásai is szóba kerültek, melyek után az újra megtalálta helyét a Kárpát-medencében. Itt várja az eljövendő királyt, hogy beavató és isteni jellege révén segítse annak munkáját.

Az említett középkori akadályok közé tartozott az is, hogy a népek elfeledték múltjukat, lecserélték vallásukat és világképüket. Ebbe bele is fáradt a középkori ember és az egyház uralma alól kitörve dühében minden megmaradt szellemit is megtagadott, hogy eluralkodjon a materializmus. Ez az anyagi világkép az, mely nem engedi közel a mai embert saját szellemi részéhez és így Istentől is elválasztja magát.

És ez az a mai általános világkép, ami kiveri a biztosítékot, ha mítikus és misztikus szempontok kerülnek előtérbe - például egy ilyen előadáson. Pedig mindezek az igazi eklektikus vizsgálódás és a filozófiai munka részesei, mely nem ítél el egyetlen forrást sem, mindent megvizsgál és összerendez az Igazság érdekében. Ettől lenyűgöző az a munka, melyet Kozsdi Tamás végez a magyarság múltjában, annak jövőjéért.

SióPort