Soha ennyien nem vártak még munkára a Siófoki kistérségben. Megannyi elkeseredett álláskereső igyekszik a munkaügyi központba. Akadnak, akik már jól ismerik a járást, mások még csak ismerkednek az új helyzettel.

Egy férfi azt panaszolja az utcán: annyi a munkanélküli, hogy előfordul, az automata már délelőtt nem ad ki új sorszámot, olyan sokan próbálnak bejutni az ügyintézőkhöz.

– Sokan hiszik azt, hogy a Balaton miatt Siófokon egyszerűbb megélni, de elég itt körülnézni, és máris látszik, ez nem így van – magyarázza egy ötvenes hölgy, aki elmondása szerint csak elutasításokat kap, bár, mint megjegyzi, a munkaerőpiacon kudarcélményből bőven jut a fiataloknak, a diplomásoknak is.

Míg a személyi jövedelemadó befizetései alapján valóban úgy hat, hogy Siófok környékén könnyebb az élet, addig a munkanélküliségi adatok ennek homlokegyenest az ellenkezőjéről árulkodnak. A mutatók elkeserítőek, hiszen míg Somogyban tavaly mintegy húsz százalékkal nőtt a munkanélküliség, addig a Siófoki kistérségben az arány negyven százalék.

– Soha ennyien nem vártak még munkára Siófok környékén, jelenleg több mint 3100-an keresnek állást – mondta Vörös Tamás, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltségének vezetője. Hozzátette: 2008 decemberéhez képest a rendelkezésre álló legutóbbi adatok szerint 2009 decemberében csaknem 700-zal több munkakeresőt tartottak nyilván.

Vörös Tamás szerint a munkanélküliségi adatok drasztikus emelkedésének hátterében az állhat, hogy míg országosan a munkaerőpiacon már 2008 őszén érezhető volt a válság hatása, addig Siófok környékére a negatív hatások csak 2009 tavaszára gyűrűztek be. Ezt legszembetűnőbben a tavaly augusztusi adatok szemléltetik, hiszen még a munkaerő-piaci tekintetben legjobbnak tartott utolsó nyári hónapban is félezerrel többen próbáltak álláshoz jutni, mint a megelőző évben.

– A munkanélküliek számának meredek emelkedésében persze az is benne van, hogy Siófok térségében eddig kedvezőbb volt a foglalkoztatási helyzet, vagyis volt miből elbocsátani – jegyezte meg a kirendeltségvezető.

Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy az előttünk álló balatoni szezon képes lesz-e a tavalyinál több tettre kész álláskeresőt felszippantani. Vörös Tamás ugyan bizakodó a nyarat illetően, azok a kérdőívek viszont, amelyeket a munkaügyi kirendeltség rendszeresen eljuttat a környékbeli munkáltatókhoz, inkább a bizonytalanságot mutatják.

Kockázatos a vendéglátás: magasak a költségek, és egyre kevesebb a vendég

Egy friss elemzés kockázatosság szempontjából az építőiparral és a szállítmányozással említi egy lapon a szálláshely-szolgáltatást, illetve a vendéglátást. Az állítást a Balatonnál is alátámasztják.

Valóban veszélyes gazdasági ágazat 2010-ben a turizmusnak e két szegmense, ezt a balatoni szállásadók és vendéglátósok is elismerik. A közüzemi számláikat, hiteltörlesztéseiket még kifizetik az emberek, nyaralásra vagy étterembe járni azonban már csak a legszerencsésebbeknek marad pénze, mondják az idegenforgalomban érdekelt szakemberek.

– Azt tapasztaljuk, hogy mindenki behúzta a zsebét, minimális az érdeklődés – mondta Kissné Sánta Éva, a siófoki Piknik Panzió és Étterem tulajdonosa, aki azt is megjegyezte: örülnek, ha a hazai vendégek üdülési csekkel eljönnek pihenni, a gyomrukon többnyire már spórolnak az emberek.

Egyre kevesebb a családi rendezvény is, a vendéglőkben megtartott szülinapok, névnapok helyett a költségtakarékosság jegyében mindinkább otthon zajlanak a bulik.

A szállásadók és éttermesek kockázatát tovább növeli, hogy a növekvő energia- és szállítási költségeket nem tudják érvényesíteni az árakban. – 2003 óta alig emeltünk árakat. Elmondható, hogy az tud megmaradni a piacon, aki alacsonyabb árakon dolgozik – véli Pártényiné Guzslován Tünde, a Hotel Magistern igazgatója, aki arra is kitért: az alacsonyabb árkategória a magas bér- és energiaköltségekkel együtt azonban kockázatos is, a megélhetést veszélyezteti.

A tópartiak szerint a talpon maradásra leginkább a nagyobb múltú szállásadóknak, vendéglátósoknak van esélyük, hiszen nekik legalább kialakult már egy biztosabb törzsvendégkörük.

Forrás: Sonline