Húsvét közeledtével egyre több helyen találkozunk a húsvéti nyuszival, sokszor tojások társaságában. Főként csoki és textilia formában jelenik meg, de élő nyulakkal is sokan barátkoznak.

Hogy húsvéti szimbólum lett belőle, nagy valószínűséggel összefügg termékenységével: a szapora állat az újjászülető életet szimbolizálta. Ugyanígy a születő, feltámadó élet szimbóluma a tojás.

A húsvéti nyúl alakja az üregi nyúltól ered, belőle tenyésztették ki a mai házinyulat. Az időszámításunk előtti harmadik századig az üregi nyúl csak az Ibériai-félszigeten élt. Az olcsó húsforrást a légionáriusok terjesztették el az ókori római birodalom területén, majd a középkorban már egész Európa ismerte.

A fiatal nyulak húsát nem tekintették szigorúan húsnak, ezért a katolikusok böjt idején is fogyasztották. Érdekesség, hogy a gyorsan szaporodó nyulak elterjesztésében az előrelátó tengerészek is kivették részüket. A felfedező expedíciókra induló hajók rendszerint nyulakat is vittek magukkal, ezzel biztosítva hosszú távon a legénység hússzükségletét.

Az angolszász Húsvét (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre Holdistennő nevére vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli. Mivel számos kultúrában a nyuszik szoros kapcsolatban állnak a Holddal, Eostre istennőt nyuszik képében ábrázolták. Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta.

Egy német hagyomány szerint, a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozza meg. Egy régebbi történet szerint pedig egy asszony, aki nagyon szerette a gyerekeket, színes tojásokkal teli kosarakat rejtett el oly módon, hogy azt a gyerekek hamar megtalálják.

Egy másik közismert feltételezés szerint a nyúl és a tojás esete egy egyszerű félreértésre vezethető vissza. E szerint - mivel néphagyományainkban valóban semmi nyoma nincs a húsvéti nyúlnak - szintén német eredetről beszélhetünk, de ezúttal a XVI. századra nyúlunk vissza.

Akkoriban ugyanis a parasztok kötelező húsvéti szolgáltatásként egy gyöngytyúkot ajándékoztak tojásaival együtt földesuraiknak. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, amit a nép rövidítve csak Haslként emlegetett, és idővel a húsvétot is ezzel a névvel kezdték jelölni.

Akadtak azonban földesurak, akik gyöngytyúk helyett nyúlra tartottak igényt - és innentől kezdődött a zűrzavar. Mert a nyúl német neve Hase - és a két hasonló hangzású, ugyanazon ünnephez kapcsolódó szokás pillanatok alatt kiadta a "végeredményt", a tojásokat tojó nyulat.

A magyarok pedig rögtön költöttek is egy, e furcsa szerzethez kapcsolódó rigmust:

"Tarka-barka kis nyulacska
Hogy lehettél ilyen csacska
Tyúk módjára fészket rakva
Tojást tojtál húsvét napra."

A Húsvét néhány szimbólumát, a nyuszit és a piros tojást még a kereszténység előtti korszakból vettük át. Valójában ezek a szimbólumok nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával és feltámadásával, ők a tavasz jövetelét, valamint a növényzet és a termékenység megjelenését hirdetik. De mint minden szimbólum, úgy a megújulás képei is az emberre vetítve nyerik el igazi értelmüket. Azt üzenik, a természethez hasonlóan az embernek is meg kell újulnia.

Habár nem egy különleges állat, a nyuszi számos kultúrában az istenség szent üzenetközvetítője. A kínai kultúrában, a nyuszi egy olyan teremtmény, amely a Holdon él, és az élet lényegével, a rizs őrlésével foglalkozik.

A buddhisták számára a nyuszi ugyancsak egy különleges állat. A legenda szerint mivel nem volt mit felajánljanak Indra istennőnek, a nyúl saját magát készítette el a szent tűzben, és jutalomképpen a Holdra helyezték.

Az ókori Egyiptomban a nyuszi egy különleges helyet foglalt el, mint a termékenység szimbóluma, miközben a német hagyományok szerint ő az, aki minden tavasszal új életet teremt a Földön.

Az amerikaiak számára is a nagyfülű állat egy legendás szereplő. Egyes törzsekben mai napig él az a legenda, miszerint a nyuszi hozta az emberiségnek a tüzet.

forrás: National Geographic, Origo-Babázó, Suliháló, SióPort

Ajánljuk még

olvasásra:
Tojásfestés természetes módon
Húsvét a közvéleményben
Ne ajándékozzon élő állatot húsvétra!

részvételre:
Húsvéti hagyományok felelevenítése
Húsvéti fesztivál
Locsolási rekordkísérlet Siófokon
Könyvtári rendezvények
Nagyszombaton kezdődik a hajózási szezon a Balatonon