A hétvégén Siófoknál a Balatonban talált gyermeki koponya maradványokat a Pajtás hajó tragédiájával is kapcsolatba hozták.

Puszta találgatásnak tűnhet ez az előzetes orvosi véleményt tekintve, mely szerint a csontok 10-15 éve lehetnek a vízben. A pontosabb antropológiai meghatározásra még pár hetet várni kell, de a rendőrség addig is vizsgálja ezt a további négy lehetséges eset mellett.

De mi indokolja, hogy a Pajtás hajó tragédiáját is vizsgálják, és az egyik áldozaténak tulajdonítsák a koponyacsontokat? Mit tudunk az 55 évvel ezelőtti esetről és a Pajtásról?

A Pajtás csavargőzös

A Pajtással és tragédiájával kapcsolatban sok a bizonytalan információ. A folyami csavargőzös 1917-ben épült és '18-ban a Dunán, mint átkelőhajó állt forgalomba. 1945-ben Budapesten süllyedt el a háború miatt. A következő évben kiemelték, majd helyreállítása után ismét forgalomba állították. 1951-ben átirányították a Balatonra és a siófoki hajójavító műhelyben átalakították. Sajnos a tavi hajózásra való átépítésnél nem vették figyelembe az alapvető stabilitási követelményeket. A dunai hajó keskeny teste, magas felépítménye nem való a tóra. Az utasbefogadó képességét 150-ről 200 főre emelték. Az átépítés során a Jókai csavargőzös hajócsavarját szerelték a Pajtásra. Ez nagyobb volt, mint az eredeti hajócsavar, így indulás után a hajó fara felemelkedett, orra lesüllyedt, így állékonysága csökkent. Tervezési hiányosság volt az is, hogy a hajó hullámállóságát az oldalmagassággal kívánták növelni, nem vették azonban figyelembe, hogy ezáltal a súlypontmagasság is növekszik.

A tragédia

Ezen előzmények után érkezett el 1954. május 30-a, a gyereknap. A verőfényes vasárnap délelőttön 10.15-kor indult 195 fővel a Pajtás Siófokról Balatonfüred érintésével Tihanyba. Balatonfüredről 11.30-kor folytatta útját tovább, fedélzetén körülbelül 180-190 személlyel. Az utasok és a személyzet pontos számáról több verziót is hallhatunk, de nagyjából 176-178 utas és 6 fő személyzet indult Tihany felé.

A Pajtás egy jobb kanyarral és a szokásos ingásával indult azokban percekben, amikor megkezdődött az évadnyitó balatoni vitorlásverseny a móló másik oldalán. A rajtot minden utas látni kívánta a hajó bal oldalán. A jármű erősen megdőlt, majd az utasok ijedtükben a jobb oldalra futottak. Ettől, az amúgy is ingatag hajó a másik felére dőlt és erősen kilengett. Az ingást Heisz Pál kapitány a kormány elfordításával próbálta ellensúlyozni, de nem járt sikerrel. Nagy mennyiségű víz jutott az utastérbe és a hajó erősen balra dőlve lesüllyedt a tó fenekére.

További fotók: hajokanno.atw.hu

A vitorlásverseny résztvevői azonnal megkezdték a bajba jutottak mentését és fedélzetükre segítették őket. A mentéshez hamarosan csatlakoztak a hajógyári dolgozók is. A gyors mentés ellenére sokan vesztették életüket, hivatalosan 23 áldozata volt a szerencsétlenségnek. Számuk mégis bizonytalan, egyesek szerint 27-en lelték halálukat. Még napok múlva is találtak holttestet az iszapba süllyedve. Az áldozatok között volt a hajó fűtője is, aki a hajó felbillenésekor kiengedte a kazánházból a gőzt, hogy elkerülje az esetleges robbanást, de ő már nem tudott kimenekülni a forró gőz halálra égette. Más források szerint a fűtő nem fért ki a gépház ablakán és más kijárat keresése közben 3 menekülő utassal együtt fulladt meg.

Ávós terror a kikötőben

Az információk bizonytalanságának oka a rendszerben keresendő. Már a tragédia első perceiben ávósok siettek a mólóra és lezárták azt, még a rendőröket sem engedték közelebb. A mentésben azonban nem vettek részt, a turisták fényképezőiből kihúzták a filmet, majd megfélemlítették a szemtanúkat: felejtsék el a történteket. Bebrics Lajos közlekedési miniszter azonnal a helyszínre indult vasúti sínbuszával, akire az állomáson Kalász Antal rendőrkapitány várt. Együtt indultak a mólóra, de oda csak a miniszternek sikerült kijutnia.

Heisz Pál hajóvezetőt azonnal letartóztatták. Nyolc és fél hónapig volt vizsgálati fogságban, pedig a több évtizedes hibátlan hajózási tapasztalattal rendelekező kapitány ártatlanságához nem fért kétség. Az '55-ös főtárgyaláson a kapitányt és 5 társát összesen 33 évi börtönre ítélték. A legfelsőbb bíróság mindenkit felmentett, de Heisz Pált nyolc és fél havi börtönre ítélte, melyet a vizsgálati fogsággal letöltöttnek minősítettek. A vízből kihalászott hajónaplónak köszönheti, hogy bebizonyosodott, nem volt túlterhelve a hajó, így elkerülte a halálbüntetést. Egyik közeli barátja szerint a tragédia után magába forduló, szomorú emberré vált. Munkaügyi viták miatt évekig nem kapott állást, végül Siófokon kikötőfelügyelői munkakörbe helyezték.

A nagy titkolózásnak köszönhető, hogy az akkori híradások 12 áldozatról szóltak. Ugyanakkor hírt alig adtak az eseményekről, hiába is keresnénk a korabeli sajtóban. A Szabad Nép ennyit írt "Hajószerencsétlenség a Balatonon" címmel:
„A Magyar Távirati Iroda közli, hogy Pajtás nevű balatoni csavargőzös 1954. május 30-án, délelőtt 11.45 órakor Balatonfürednél felborult. A hajón a személyzettel együtt 185 ember tartózkodott. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul nagy erővel megindultak. A hajón utazók közül 12 személy: Csomai Antalné, Csomai Piroska, Csernus Ferencné, Wittman Sándor veszprémi lakos, Villányi Mária mözsi, Vituska Mária őcsényi, Ötvös Iván [Irén] mesterszállási, Bernhárdt Gyuláné pesterzsébeti, Huszti Mária hajdúnánási, Homonnai Imre beregdaróci, özv. Domenic Gyuláné budapesti és Göbölyös László szekszárdi lakos életét vesztette. Többen kisebb sérüléseket szenvedtek. A felborult hajó felemelése, valamint a szerencsétlenség okainak és a felelős személyeknek megállapítása folyamatban van.”

Kutatás és emlékezés

Zákonyi Tünde, a Nők a Balatonért Egyesület elnöke - aki szintén átélte a tragédiát - társaival összegyűjtötte az egykori dokumentumokat a Pajtás tragédiájáról. Zákonyi Ferenc, a híres történetíró  lányának vezetésével, tizenegy hónapi kitartó munkával sikerült felkutatni a többi áldozat nevét országszerte az anyakönyvekből. A legfiatalabb áldozat hét, a legöregebb 68 éves volt. 20-25 évesek voltak a többiek.
A levelek között tallózva különös megmenekülésekről olvashatunk. Egy édesanya például vízbe dobta csecsemőjét a babakocsival. A gyermeket a pólya fenntartotta a vízen, kimentették, mamája is megmenekült. A postás tisztiiskola évfolyama és egy katonai alakulat jutalomutazáson vett részt a Pajtás fedélzetén. Elsőként egy katonatiszt esett át a korláton a boruláskor. Tetemét két nap múlva találták meg, a hajótest az iszapba nyomta. Egy nőt a szűk hajóablakon rángattak ki, csontig lenyúzta az ablakkeret a csípőjéről a húst, de életben maradt.

A hajót a Balaton Titanic-jaként emlegetik. Zákonyi Tünde kezdeményezésére emlékoszlopot is állítottak 1999-ben, a füredi Tagore sétányon. Raffay Béla alkotásában egy bronzba öntött, hajóablakot formáló talapzatból ég felé nyúló kéz a mementója a Balaton egyetlen hajókatasztrófájának.

A Pajtást kiemelése után kétcsavaros motorhajóvá építették át, új neve Siófok lett. Visszakerült a Dunára és átkeresztelték Dömsöd névre. A Dunán szelte a vizet 1987-ig, majd kivonták a forgalomból.

Mindezek fényében érthető lehet, miért kapcsolták össze a tragédiával a most megtalált csontok eredetét. Az antropológiai vizsgálat eredményéig már csak egy kérdés maradt nyitva: eljuthatott a füredi kikötőből Siófokra a koponya?

SióPort
források:
kre.hu
zsaru.hu
hajokanno.atw.hu
balatonihajok.hu