Az önkormányzati támogatás után indulásra kész a Gyerekerdő programja. Megszületett az együttműködési megállapodás, szakértők dolgoznak a tisztítás és az ültetés előkészületein. A kiltiti katolikus templomkert alatti réten geodéta fogja kijelölni a telekhatárokat, mely márciusban már cseperedő erdőt foglalhat magában.

A Honvéd utcai VIP Kert vállalta, hogy erdészeti áron, felár nélkül rendelnek a meghatározott facsemetékből. A kertészet már december elején vesz fel rendelést a leendő fákra, rögzítve a megajándékozandó gyermek nevét is. Mindenki pozitív, az iskola is értesítéseket fog küldeni a szülőknek az ültetési csatlakozásról. 

Szeretne csatlakozni egy fa elültetésével a Kiliti Gyerekerdőhöz?

A katolikus templomkert alatti réten gyerekerdőt ültethetünk őshonos fafajtákból. Az önkormányzattól kapjuk a területet, amely a közösségé marad.

Ebben az erdőben minden fát más és más felnőtt ültet, annak a gyermeknek – akár 1 hónapos, akár 18 éves – aki a családjához tartozik, (fia, lánya, unokája, unokahúga, -öccse, keresztgyermeke…)
Az elültetett fákról nyilvántartás készül, jelölve a gyermek nevét (ezt a fán is feltüntetjük), címét, a fa fajtáját, sorszámát és az ültető felnőtt nevét.

A gyermekerdő célja, hogy óvjuk a jövő nemzedékének környezetét, séta- és tanulási tér legyen, emléket állítson mindazoknak, akik egy facsemetével hozzájárulnak az erdő születéséhez.

Mit tegyen aki szeretne névre szóló fát ültetni a gyermekének?

Rendeljen fát 2011. december 1. és december 10. között

• A VIP Kertészetben, Honvéd utca 33. nyitvatartási időben,
• vagy Asztalos u. 72. az alsó iskola épületében péntek délutánonként 13- 16 óra között.

A terület korlátozza az elültethető mennyiséget, csak annak tudunk helyet biztosítani, aki időben jelentkezik. A rendelt csemete előre fizetendő. Az ára, az erdészeti termelői ár. A terület takarítása, és a szervezés: ingyenes, önkéntes munka.

Az ültetésre márciusban kerül sor – hirdetve és plakátozva lesz. A rendelt csemete a helyszínen várja, hogy a gazdája jöjjön és elültesse az előre kijelölt helyre.

Az erdő megóvása mindenki feladata, ám három szervezet kötelezettséget is vállal az utógondozásra.

Őshonos fafajták

Mézgás éger (enyves éger)

Fiatalon ragadósak, „enyvesek” a levelei, innen származik a neve. Levelei a mogyoróéra emlékeztetnek, de mintha a csúcsukat kicsípték volna. Külön hozza porzós és termős barkáit, utóbbiak kis fenyőtobozokra hasonlítanak. Termése: hártyásszárnyú makk.
20-30 méterre növő fa lápos területeken, mélyebb teknőkben, ősi vízfolyások mentén, folyók mellett jellemző.
Fája nem korhad a vízben, Velence is égercölöpökre épült.
A fa légzőgyökereket fejleszt, így elviseli a pangó vizes, levegőtlen, tőzeges talajokat.

Sajnos tévhitből az 1960-as években szinte módszeresen irtották az égerlápokat, lecsapolva, kiszárítva a legendás őslápokat és ezzel felborítva egy érzékeny természeti egyensúlyt.

Ma már igen ritka és a legszigorúbban védendő élőhelyek közé tartozik.
Kapuvár mellett megmaradt egy támasztógyökeres, úgynevezett csíkos égeres, ahol „lábakon” állnak a fák, sötéten csillog a víz a zsombékok között, mint egy trópusi mocsárerdőben.
Magyarország városneveiben az eger szó, hajdani égererdőkre utal. Pl: Zalaegerszeg, Egerszólát…

Tölgy (kocsányos tölgy)

Régi nevén mocsári tölgy, vagy mocsárfa. Igen tekintélyes, 40 méter magasra is megnőhet és akár 1000 évig is él. Honfoglaláskor a legfőbb erdő alkotó fa volt. Levelei karélyosak, rövid nyélen ülnek, makk termései pedig hosszú nyélen (kocsányon) fejlődnek.
Kitűnő fája nem vetemedik, hajóépítéstől kezdve sok mindenre használják.

A több száz éves óriás kocsányos tölgyeket az Alföldön basafának, a Dunántúlon banyafának hívta a nép.

Magyar kőris

Közepes termetű, gyorsan növő fafajta. Levelei páratlanul szárnyaltak, virágai egyszerű fürtöt alkotnak. A vörös alfaja, őszi levélszínéről kapta nevét. A levelek pirosra színeződnek, az őszi kőris erdő lombja, mintha izzana a napsütésben.
A laza, mély, üde talajokat kedveli. Gyakran társul tölgyekkel, de a Duna-Tisza közén égerlápokban is megjelenik.
Rugalmas, könnyen hajlítható fáját „szívós kőrisként” árulják, bútorokhoz, belső építészetben használják.