Az Országgyűlés tavaly nyáron döntött arról, hogy visszaállíttatja a budapesti Kossuth tér 1944 előtti arculatát. A rekonstrukció azt jelenti, hogy a jelenleg ott található szobrokat elszállítják a térről, így Siófok lehet az új helyszíne Varga Imre Károlyi- szobrának is.

Az önkormányzat szakbizottsága egyhangúlag támogatta, hogy a városhoz több szálon kötődő alkotások itt kapjanak új helyet, a tényleges befogadásról a testület elvi döntésének birtokában lehet megkezdeni az egyeztetést.

A Kossuth emlékművet a hajóállomás melletti Rózsakertbe tervezi elhelyezni a város. Kossuth Lajos 1842 nyarán megjelentetett egy cikket, amely a balatoni gőzhajózás hiányát taglalta. Az első gőzös a tavon 1846-ban tehette meg próbaútját. Az átköltöztetés után az emlékmű méltó módon állítana emléket és fogadhatná a hajósokat. Talapzata balatonalmádi vörös kőből készült, tehát az többszörösen is mondható balatoni vonatkozásúnak, mindezeken túlmenően egyfajta mozgósító jelleggel is bír.

Varga Imre Károlyi- szobra a Millenium parkban állna a jövőben. Siófok városa nem az ábrázolt személlyel, annak politikai nézeteivel kíván azonosulni, sokkal inkább magával a művészeti alkotással, mely a város szülötte és díszpolgára nevéhez köthető, illetve az üdülőhelyen egykor megforduló ismert vendég megörökítésének is tekinthető. Mindegyik műalkotások azon túl, hogy van története egy adott történelmi kor lenyomata. Egyiket sem ideológiai üzenete, hanem művészi kvalitásai miatt kívánja befogadni Siófok Város Önkormányzata. Az alkotások elhelyezésével felmerülő költségeket a budapesti Kossuth-tér átalakításának költségvetése terhére valósítaná meg az önkormányzat.

Pályázati források és civil összefogás eredményeként létrejövő közadakozásból kerülhet vissza eredeti helyére az egykor a Nemzeti Színház üdülője előtt álló Horthy István emlékmű. Kisfaludi Stróbl Zsigmond Ad astra néven ismert alkotása a hősi halált halt kormányzó helyettest ábrázolja. Az szobor 1943-as leleplezése után nem sokkal a frontharcok közben sérült meg, majd ledöntötték talapzatáról, azóta többször tett kísérletet a város felkutatására. Hollétére egyetlen forrás utal, Karinthy Ferenc Hátország című novellájában említi a szobor pontos helyét. A rekonstruáláshoz a mű bronzváltozata is alapul szolgál, amely a Kerepesi úti temetőben ma is látható; ez lett az 1975-ben elhunyt szobrász síremléke.

Tavaly januárban vitték el a Kele utcai temetőből Bors István Munkácsy-díjas szobrászművész Mártírsirató című, fekvő férfialakot ábrázoló alkotását. A hétszázezer forintos nyomravezetői díj ellenére sem került elő sem az elkövető, sem az 1970-ben készült alkotás. Rendelkezésre áll ugyanakkor a szobor gipszből készült másolata, ennek alapján készítteti el a város a megmaradt nőalak hiányzó párját.

Forrás: siofok.hu