Az üdülési csekk forgalma annak ellenére sem esett vissza a Balaton-parton, hogy megadóztatták. Ha sütött a nap, sokan voltak; ha nem, egymást néztük a személyzettel – tömör összegzés a végét járó balatoni szezonról egy siófoki parti büféstől. Németh Lajos, a Sellő büfé üzemeltetője azt is hozzáteszi: a parti vendéglátósokat különösen érzékenyen érintette egy-egy vihar vagy ború, amiből volt rendesen ezen a nyáron.

– A régi szezonok elmúltak, tudomásul kell venni, ma már más a világ – nosztalgiázik a Németh Lajos. – S bár a nyaraláshoz pénz kéne, ez az, aminek igen csak híján van most a magyar ember...

A hajóforgalom minden évben hű tükörképe a szezonnak. A Balatoni Hajózási Zrt.-nél éppen csütörtökön készültek el a csúcsszezoni forgalom összesítésével; augusztus 22-ével zárták az adatokat.

– Minden tekintetben visszaesett a forgalom a tavalyihoz képest – bocsátja előre Borbély Judit, a társaság marketingvezetője. – A személyhajókra 14 százalékkal kevesebben váltottak jegyet. Nemcsak az igen gyatra előszezont éreztük meg érzékenyen, hanem azt is, hogy hat napon át teljes, négy napon keresztül pedig részleges hajózási tilalom volt a Balatonon a viharos időjárás miatt. Ezért aztán hiába nem volt rossz a július és az augusztus, összességében elmaradtunk az előző évtől. A komp sem különben, hiszen öt százalékkal kevesebb utas és hat százalékkal kevesebb gépjármű kelt át. A magyar vendégek aránya idén is elérte a hetven százalékot, s jellemző, hogy jelentős részük üdülési csekkel fizetett.

Két-, maximum háromnapos hétvégi bulik, fürdőzések, fesztiválozások színtere lett a Balaton, idén különösen élesen kettévált a hétvégi zsúfoltság és a hétfőtől csütörtökig tartó csendesség – így összegez Barna Sándor, az Ezüstpart messze földön ismert Palace szórakoztató központjának tulajdonosa.

Markáns véleménye van a teendőkről is, s nem is rejti véka alá: – A tavalyinál is kevesebb külföldi jött, csökkent a buszos csoportok száma, de szerencsére ezt ellensúlyozni tudta a belföldi vendégkör további növekedése. Mindez a minőségi turizmus irányába visz, aminek a legtöbb vendéglátós örül. Az azonban nagy probléma, hogy a legalább egy hétre érkezők aránya évről-évre csökken. Ezek lennének ugye zömében a külföldiek, akik nem az alapján jönnek a Balatonra, hogy esik-e, vagy süt a nap.

– Át kell gondolni a teendőket az idegenforgalomban, mert az világosan látható, hogy egyre rövidül a főszezon, de az sem tagadható, hogy abban a néhány hétben viszont hétvégenként régen látott tömeg özönlötte el Siófokot – tette hozzá Barna Sándor. – Meg akarom győzni helyi vendéglátós társaimat: jövőre nyissunk ki az előszezonban, és olcsó árakkal csábítsuk ide a vendégeket. Ismerjék meg a vendéglátó helyeket, vigyék jó hírünket, azt az érzést, hogy a Balaton remek hely. Ehhez persze össze kéne fognunk, de az élet is rákényszerít erre. Jöjjön elő ki-ki a saját üzletéből és együtt határozzuk el, mi az, amivel ide akarjuk vonzani a turistát.

– A rendszeres összejövetelek platformját akár a városvezetés is megteremthetné – vélekedett Barna Sándor. – Ha most lenne ilyen, azt mondanám el, hogy a nagyszerűen rendbe tett Petőfi-sétány idén elkezdett gagyisodni, helyet adtak ott méltatlan színvonalú vurstlinak, lángossütőnek is. Ki kellene kötni, hogy ott csak a színvonalas szórakoztatás a kívánatos. Apró teendő, alapvető irányváltásra nincsen szükség, mert mondogatják ugyan, hogy Balatonfüred milyen szép lett, ami igaz is, csakhogy esténként „meghalt”, míg Siófok élt.

Forrás: sonline.hu